A szerző bőven áradó, öniróniától sem mentes humoráról nevezetes, s mint a korabeli sajtó egyik vezéralakja, mind a sajtóban, mind a politikában ismert mindenkit, aki számít. Érdekesség, hogy nem túlzottan kíméletes visszaemlékezéseinek előszavában éppen Bokor Pált, az MTI volt moszkvai tudósítóját és orosz feleségét pécézi ki némi jóindulatú cikizésre, de minden skrupulus nélkül szól a korszak más nevezetes figuráiról is Antall Józseftől Göncz Árpádig és Kurt Waldheim ENSZ-főtitkártól Leonyid Brezsnyev volt szovjet főtitkárig, s persze a magyar sajtó olyan népszerű figuráiról, mint Ipper Pál, Csák Elemér, Aczél Endre, Návai Anikó, Heltai András, Sugár András, és a többiek.

FacebookTwitterGoogle Bookmarks