A Drezdai emberünk műfaját tekintve regény, mely azonban nagyon közel áll a tényirodalomhoz, amennyiben meghökkentően életszerű "jelentésként" is értelmezhető a kelet-európai rendszerváltás titkosszolgálati hátteréről. Ez a politikai krimi, mely a karácsonyi könyvvásáron jelent meg az Atlantic Press Kiadó gondozásában, a kilencvenes évek fordulóján játszódik Berlinben, Drezdában, illetve Oroszországban. 

Benkő ebben a könyvben a maga nemében egyedülálló kísérletet tesz a nagy kelet-európai változások stratégiai előzményeinek feltárására, s ehhez megvan minden szükséges "muníciója". A szerző ugyanis a rendszerváltás idején betöltött pozíciójából eredően sokkal mélyebb ismeretekkel rendelkezik az akkori folyamatokról, minthogy a közelmúlt történelmével foglakozó munkáit puszta fikciónak lehetne tekinteni. Ugyanez vonatkozik tavaly megjelent másik modern témájú történelmi regényére, A spanyol grófnőre is, mely megtörtént esetet dolgoz fel, s melyben egy, a szerző által személyesen ismert spanyol arisztokrata hölgy vívja egyszemélyes háborúját az olasz és a német hírszerzés ügynökeivel. 

Nyugdíjba vonulása előtt Benkő kezdetben romantikus regényeket írt, majd a magyar régmúlt eseményeit feldolgozó Honfoglalás és a Tatárjárás trilógiáival aratott sikert. Újabb könyvei (A spanyol grófnő és a Drezdai emberünk) megint egy új vonulat kezdetét jelentik munkásságában. Jelenleg a Farkasok ösvénye című regényén dolgozik, mely a törökországi kurdok és törökök közötti évszázados konfliktusból meríti témáját, s megint csak több mint kitalált történet.