2024. március 25. Dazai Oszamu, a 20. századi japán irodalom kimagasló egyénisége, a modern japán "énregény" klasszikus alkotója. A Többé nem ember című regénye, mely hazájában minden idők második legnagyobb bestsellereként ismert, és már régen minden világnyelven megjelent, most először olvasható magyarul.
2024. március 20. Vanda és Iván találkozása mindennek nevezhető, csak szokványosnak nem. A férfi megmentőként kerül Vanda látókörébe, majd az ágyába. A folytatás már nem annyira eredeti, de mint minden váratlan fellángolás, izgalmas és lélekemelő. Aztán jönnek a veszekedések, szakítások, könyörgések, kompromisszumok. Csalódásait enyhítendő, a lány az italozáshoz menekül, de hosszú hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy eljusson a végső elhatározásig.
2022. március 1.
Leon Uris neve sokak számára ismerős, akinek nem: az Exodus című történelmi regény írója - film is készült a könyvből, Paul Newman főszereplésével. A fia, Michael Cady Uris által írt memoárnak több borzongató szála is van, az egyik az apa-fiú kapcsolat, ami még az átlagnál is sokkolóbban alakul, miután a 15 éves fiút elcsábítja apja 28 éves felesége. Nem kell rögtön cédának kikiáltani a nőt, meg kell ismerni a körülményeket, hiszen Leon Uris óriási egoja és összetett személyisége igencsak idegborzoló, ugyanakkor csodálatra méltó is - pl. amikor rabokat ment ki Afganisztánból... Fiának, Michael Cady Urisnak évtizedekre volt szüksége, hogy az önmarcangolás állapotát önelfogadássá formálja. Sikerült feltárnia a legbensőbb, legféltettebb titkait -- amit titkos páncélteremnek hív --, először önmaga előtt, majd előttünk, olvasók előtt. Leon Urisnak a fiain kívül, a három feleségével is rendhagyó volt a kapcsolata. Leon Uris az Exodus és a Topáz megírásával nemcsak a sikert zsebelte be, de kivívta az arab és más nemzetek haragját. Miközben különböző országokban gyűjtötte az anyagot regényeihez, titkos ügynökök kereszttüzében, bérgyilkosok céltáblájaként próbált helytállni, megvédeni családját, és második felesége elvesztése után még fia haragjával is szembe kellett néznie. Az idő mégis gyógyírként hatott, apa és fia közös világ körüli útra indult, ellátogatva Ausztriába, Törökországba, Iránba, Afganisztánba, Pakisztánba, Ausztráliába és végül Új-Zélandra. A Bécs közelében található zsidó emigránsokat átvilágító tábortól a kabuli börtön borzalmain át kísérhetjük az írót és fiát a különleges helyzetek és lelkiállapotok magasságába és mélységeibe.
2022. január 12.
1937-ben csak úgy dagadtak a magyar olvasói keblek: Földes Jolán nemzetközi regénypályázatot nyert A halászó macska uccájával. Az írónő hirtelen híres lett, a nemzetközi sajtó, az irodalmi körök csak úgy kapkodtak utána, Indiától Párizsig fellépésekre hívták. Eleanor Roosevelt, az amerikai First Lady remekműként dicsérte a regényt a rovatában. A magyar sajtó ömlengett, és az éppen csak néhány éve fejét felvető női emancipáció is keblére ölelte. Nem úgy a hazai férfi szerzők... De hová lett Földes Jolán? Ezt a címet is kaphatta volna az életrajzi regény, hiszen az írónő ahogy berobbant, olyan hirtelen el is tűnt a magyar irodalmi porondról. Dézsi Ibolya éveken át kitartóan kutatott Földes Jolán élete, sorsa után. Egy olyan életutat igyekezett felderíteni, amely kis híján elveszett a múlt homályában, amelyet a magyar írótársadalom nem akart felvállalni. Ám, Földes Jolán szelleme visszatér.
