Borbálának egyetlen bűne van: egy arisztokrata családból származó fiúba szeretett bele. Az apácazárda megszentelt falai között a lányt vaskos, vagy inkább mocskos meglepetések várják. Az oda bejáratos papok és az apácák egész más dolgokkal foglalkoznak ott, mint ami ilyen helyen várható. Ő maga is áldozatává válik a minden képzeletet felülmúló képmutatásnak, mely az egész korszakot jellemzi. A fiatal lány tiszta lelkét és érzéseit azonban semmilyen erőszak nem törheti meg.

Borbála nem csupán egy gátlástalan „káder” apa gonoszságának áldozata. Egy szürreális korban kamaszodik, amikor Magyarország a Rákosi-éra és a Horthy-korszak minden romlottságát egyszerre kénytelen elszenvedni. Sorsa biztosan nem tipikus, de a szerző nem is a tipikust keresi könyveiben, hanem a valóságost. Az Apácabordély megtörtént eseményeket beszél el, s az igaz történetek sokszor – esetünkben is – izgalmasabbak a fantáziaszüleményeknél.