Tiszta Amerika

Nagyapja kecskepásztor, apja bigámista, ő meg elnök lehet. Láthatóan nem fehér, feltűnően nem angolszász, tudhatóan nem is protestáns. A nagypapa kecskepásztor volt Kenyában. Bigámista apja a Harvardon szerzett diplomát, miközben megszabadult Barack Husszein nevű fiúgyermeke nevelésének minden gondjától, viszont menet közben még számos féltestvért nemzett.

Amikor a szülők házasságra léptek, az amerikai uniót alkotó államoknak több mint felében törvény tiltotta a házasságot fehérek és feketék között. (A házasságszédelgés hivatalbóli üldözésével ne is foglalkozzunk!) A rövid együttélésből származó fiú most esélyesen csatázik az Amerikai Egyesült Államok elnökségéért a Demokrata Párt színeiben. Párton belüli versenytársa – ugyancsak példátlanul – egy nő volt. Hatalmasat változott a világ.
Hatalmasat változott emberünk is. A Columbia Egyetemen szerzett politológusi diploma után tovább tanul jogászként a Harvardon. Kell az a chicagói karrierhez.

Példaképének Gandhit, Lincoln elnököt és Martin Luther Kinget nevezi meg, „három erkölcsi bálványt”: arról híresek, hogy nagy változásokat teremtettek hazájukban. (Már ígérkezik a 2008-as elnökjelöltségi kampány jelmondata, a „változás”, és a hit hozzá, hogy „meg tudjuk csinálni”.)

A nem kitérők, zsákutcák nélküli helyi politikai karrier után 2005-ben Obama Illinois állam szenátoraként Washingtonba kerül, a törvényhozás felsőházába. A száztagú testületben – annak fennállása óta, azaz kétszáz éve – ő mindössze a harmadik fekete. És csapatot épít, pénzt szerez, megtanul szónokolni, remekül használja a világhálót. Olyan ember, akitől a versenytársak „szívesen kapnak ki” – mondta róla a paradoxont egyik barátja, amikor megválasztották Obamát a Harvard Jogi Szemle szerkesztőbizottsági elnökének – 18 más pályázót megelőzve.

Példaszerű, ahogyan az előválasztások során megvert Hillary Clinton felhívta híveit a győztes Obama támogatására. Példaszerű, hogy a két rivális, a demokrata Obama és a republikánus McCain együtt emlékezett a New York-i toronyromoknál. Tiszta Amerika! – mondjuk. És irigyeljük.

(Megjelent a 168 Óra online-on)

FacebookTwitterGoogle Bookmarks