A középkor egyik legjelentősebb eseménye a Szentföld visszaszerzését megcélzó nyolc felvonásos keresztes háború. Trux Béla történelmi kalandregénye, az Akkon-I – a templomos lovag a 13. század végén, e háború alkonyán játszódik. Mivel a középkori életkörülmények és nemesi viszályok tragikus sorsokat szültek Európa szerte, könnyen váltak emberek árvákká, földönfutókká, gyilkosokká, és a keresztes háború éppen az ilyen kétes egzisztenciáknak kedvezett, hiszen munkát (fegyvert) adott a kezükbe, illetve valamelyest kielégítette a közösséghez való tartozás elemi igényét is.

Volt a keresztes lovagok társadalmán belül egy megkülönböztetett bánásmódban részesülő társulás, akiket a köznyelvben csak „templomosokként” emlegettek. A lovagrend a Szentföldön szerveződött a 12. század elején. Hugues de Payens vezetésével kilenc keresztes lovag elhatározta, hogy életét a Szentföld zarándokai védelmének és a hitetlenekkel szembeni küzdelemnek szenteli. A lovagokat II. Balduin jeruzsálemi király vette pártfogásába, aki Jeruzsálemben, az egykori Salamon-templom egy szárnyát adományozta nekik. Lakhelyük után nevezték őket a „Templom lovagjainak” (Fratres Militiae Templi). A kalandregény egyik érdeme, hogy bőven szolgáltat történelmi és kulturális háttérinformációkat a történet könnyebb befogadása érdekében, ám ezeket szellősen és apránként hinti szét a szövegben, így mi olvasók szórakozva tanulunk, észrevétlen „művelődünk”.

A templomosok egyik jelképe egy ló volt, amin ketten ülnek, utalva ezzel a szegénységükre, hiszen aki belépett a rendbe, annak összes ingatlana és ingósága az egyház tulajdonába került. A 13. század második felében azonban már Európa szinte minden országában jelen voltak, gazdagságuk a királyokéval vetekedett. Vagyonuk nemcsak jelentős adományokból, hanem banki-pénzügyi tranzakcióikból is származott. Trux Béla regénye a rend megerősödésének időszakát dolgozza fel, úgy, hogy betekintést nyerhetünk a fegyverforgató szerzetesek mindennapjaiba.

A történet főhőse Tristan von Zorn ifjú kisnemes, aki egyedül vezeti apjától megörökölt birtokát. Ugyan mi zökkenthet ki fegyelmezett és keresztény erkölcsű életviteléből egy húszas évei elején járó fiatalembert, ha nem a szomszéd birtokos Susanne névre hallgató, világszép lánya? Ám ahogy a mondás is tartja, a Jónak nincs története, így hősünk mindjárt a könyv elején egy krimibe illő cselszövés áldozata lesz. Reménytelen szerelmesből gyilkossá válik, és nem csupán menekülnie kell, de valamiképp meg kell mentenie birtokát a szomszéd nemesi család bosszújától is. Ebből a szorult helyzetből Tristan egyetlen kiutat lát: belép a templomosokhoz. Így nemcsak életét mentheti, de vezekelhet is bűne miatt; s mivel Tristan egyenes jellem, lelkiismeretét is megnyugtatja a tény, hogy az egyház a tulajdonába került birtok összes lakóját meg fogja védeni.

Így kerül hősünk Galileába, a haifai öböl egyik legfontosabb kikötővárosába: Akkonba. Akkon színes kavalkádja a Casablanca című filmet juttathatja eszünkbe, noha itt nem szivarfüstös bárokban, csak szűk sikátorokban és nyüzsgő piactereken zajlik az élet, de a legkülönfélébb bőrszínű és vallású emberek igyekeznek „matróznyelven” meggyőzni a másikat, miből mennyit vegyenek és mennyiért. (Akkon egyébként létező város, helyenként 150 méteres erődítmény védi most is, a német lovagrend vára mindmáig megtekinthető.)

Itt kezd a történet több szereplős (többszempontú) lenni, minthogy az események is több szálon kezdenek futni. Az egyik szál például Tripolisz ostroma, amely sorsfordító esemény volt, hiszen nemcsak két világvallás politikai befolyásának lehetőségeit változtatta meg, de a muszlim államberendezkedésben is komoly változásokat idézett elő. Ekkor erősödött meg ugyanis a mamelukok (az Egyiptom területén sikeresen asszimilálódott kardforgató rabszolgák) hatalma, akik tripoliszi erődemonstrációjukkal így két legyet ütöttek egy csapásra. Aztán betekintést nyerhetünk még más férfiak magánéletébe is – kit, milyen körülmények vettek rá, hogy jelentkezzen a lovagrendbe –, miközben filozofikus párbeszédeken keresztül derülnek ki sorra a Szentföldön új életet kezdett európaiak világképének belső ellentmondásai. És persze újabb szerelmi szál, újabb casus belli...

A tapasztalat azt mutatja, hogy akiket lázba hoznak a politikai és háborús stratégiák, azok elemző módon viszonyulnak a történelemhez. Így bizton állíthatjuk, hogy nemcsak a cselekményekben gazdag elbeszélések kedvelői számára lesz lebilincselő Trux Béla regényének első kötete. Az író sok erénye közül egyet mindenképp érdemes kiemelni: képes egy forgatókönyvíró alaposságával odavonzani olvasói figyelmünket a történet szereplőinek jelen idejébe.

Forrás: Oravecz Péter, Könyvklub

FacebookTwitterGoogle Bookmarks